Heti útravaló Müller Pétertől 55. rész
2013. 01. 14., 23:47 Müller Péter
Olvasd el, és hagyd magadban megérni. A népmesékben a szülők csak néhány pogácsával és egy-két gondolattal bocsátják útra gyermekeiket. Azokkal a gondolatokkal, melyekről tudják, hogy fontosak, és csakis az övék.
"Titkot mondok: a lelked legmélyebb érzései és gondolatai mind nagybetűsek!"
Hunyd le a szemed, s figyelj egy kicsit magadba - mélyen. Akkor fölfedezed, hogy nem anyád van, hanem ANYÁD. Nem apád van, hanem APÁD, és ha valakit nagyon szeretsz, az nem te, hanem TE. Nem a Gyurka, hanem egy KIRÁLY. Nem az ÉVA, hanem egy ISTENNŐ.
Ha a belső szemeddel nézel, akkor az anyukád nem egy kedves, néha nehéz természetű szemüveges asszony, nem is egy őszülő néni, hanem egy ANYAISTENNŐ. Apád - ha igazán látod - a földi TEREMTŐD.
Ha olyan valakit temetsz, akit nagyon-nagyon szerettél, akkor nem azt érzed, hogy elment az édesem, a szerelmem, a kedvesem, a mamám, hanem azt, hogy elment a MINDENEM, A MINDENSÉGEM.
A mélytudatod csakis a nagybetűt ismeri.
Az emberiség még látott valaha, és képes volt ezzel a mára mélyre merült lelki tartományával nézni és érezni, s innen szülte meg a mítoszokat. A sok "istent", a féltékeny és szerelmes Isteneket és Istennőket, azokat a kéjvágyó és hatalomra szomjas, hiú és magasztos emberfeletti teremtményeket, akiknek érzései világokat teremtettek és romboltak össze. Vadak és nyersek voltak, végtelenül erősek és nagyon gyengék. Halhatatlanok és esendők, de mind nagybetűsek.
A történelem nagy alakjaiból is hajlamosak vagyunk istent vagy félistent csinálni. Ha visszamész a mélymúltba, nem tudod, hogy egy-egy király valóban élt-e, vagy csak a képzelet teremtette, de nem is kell visszamenned.
Egy mai diktátort is hajlamosak vagyunk APÁNKNAK, ISTENÜNKNEK látni. Zokogunk, ha meghal, mert úgy érezzük, elvesztettük ATYÁNKAT és meghalt az ISTEN, de így vagy az érzéseiddel is.
Minden indulatod a másodperc egy töredékéig GYILKOS INDULAT, és minden igazi szerelmed HALÁLOS SZERELEM. Emberfeletti érzés. Képessé tesz olyasmire, amit hétköznapi tudattal nem tennél meg. Például, bátor leszel. Ilyenkor rádöbbensz, hogy minden bátorság lényegében HALÁLT MEGVETŐ BÁTORSÁG. Megérted Jézus mondatát: "Az szeret igazán, aki életét adja a barátaiért". Vagyis aki erre nem képes, az nem szeret igazán - fontos tudni ezt.
Van egy kisbetűs és van egy nagybetűs életed. Egy hétköznapi életed - és egy ÉLETED. Ha rád nézek, két embert látok. Téged, és azt, akit úgy hívok magamban, hogy TE. Mindkét látás fontos - de a második az IGAZI.
